Tisztelt Kérdező!
A dohányzásnak, vagyis a dohánylevélben levő nikotinnak a szervezetbe juttatása különböző célokból több formában ismert. Az égetés és a keletkezett füstnek a belégzése csak egyik ismert használati forma. Ismert még a dohánylevél elrágása és az apróra zúzott dohánypornak a beszippantása.
A dohányfüstnek a leszívása vagy pipával, vagy levélbe sodorva (szivarozás) szintén ismertek,de nem annyira károsak mint a cigarettázás, mivel a sodort cigaretta papírjának az elégetése nagyon sok káros anyagot tartalmaz még, valamint a magas hőfok amin elégeti a dohányt, több mint 700 C fok, szintén több mint 700-800 káros, többek között rákkeltő anyagot bocsát ki.
Ezek a pipázással és a vízipipázással nem keletkeznek és nem jutnak be a tüdőbe, ezért kevésbé károsak.
Egy biztos, hogy a dohányzási formák közül pontosan a legkárosabb terjedt el ilyen nagy mértékben, mert iparilag ezt lehet a legkönnyebben, legkevesebb ráfordítással és legnagyobb haszonnal eladni.
De sajnos, és ez bizonyított tény, hogy nagyon káros az egészségre.
(WEBBeteg – Dr. Brugós László pulmonológus*)
Az általános tévhitek és azok tényleges igazságait itt olvashatod el.
Továbbá még egy kifejtett vélemény:
Sok találgatás, pletyka, illetve rémhír terjed az interneten a vízipipa káros hatásairól, úgy gondoltam összegzem a különböző tanulmányokat, hogy több óra kutatás nélkül bárkinek legyen lehetősége megtudni, hogy mivel kell szembenéznie eme káros szenvedély követőjeként.
Problémát szokott jelenteni a felméréseknél, hogy nehezen általánosítható a “tömés” fogalma, mivel a cigarettával ellentétben a pipát általában többen használják egyszerre, így a belélegzett füst mennyisége szinte meghatározhatatlan. Egyedül használva egyébként átlagosan percenként kétszer szívunk bele egy 45 perces tömésbe, ami 90 darab szívást jelent összesen.
A használat intenzitásától függetlenül érdemes tudni, hogy három különösen káros anyag jut be a szervezetünkbe egy pöfékelés során, név szerint nikotin, kátrány és szén-monoxid.
1. Nikotin
- Mi a nikotin?
Nagyon erős méreg, egy átlagos dohányos által naponta elszívott adagok a halálos dózis sokszorosát tartalmazzák, azonban rövid felezési ideje és a krónikus fogyasztása során kialakult tolerancia miatt csak nagyon kemény munka árán lehetne elérni a letális értéket.
A nikotinmérgezés tünetei az általános szimpatikus aktivitáson (szapora pulzus, magas vérnyomás, stressz-hormonok kiáramlása) túlmenően hányás, hasmenés, szédülés, émelygés formájában jelentkeznek. A szimpatikus aktivitást rövidesen sokk, majd keringés-összeomlás követi. Ha nem áll be a halál, a nikotin hamar lebomlik, és a beteg állapota rendeződik. Mérgezés általában balesetként, ritkán kriminális vagy öngyilkossági szándékból következik be.
- Vízipipázásnál mennyi nikotin jut be a szervezetbe?
Alapul véve a fent említett 45 perces tömést egyedül szívva a felmérés során a tesztalanyok vérének nikotintartalma közel hatvanszorosára ugrott.
Számokkal kifejezve 1,11 ng/mL-ből 60,31 ng/mL lett. (1) Összehasonlításként egy fél órás cigarettázás körülbelül 44 ng/mL plazma koncentrációt eredményez. (2)
Ebből levonható, hogy a szervezetünkbe bejutó nikotintartalom alapján a vízipipa és a cigaretta nagyjából egy kategóriába sorolható azonos körülmények között.
- Nikotin és a függőség
A nikotinnak köszönhető a függőség kialakulása minden dohányosnál. Itt megemlíteném a különböző vízipipa shop-ok beetető szövegét, miszerint “a víz kiszűri a nikotint”, valamint “nem tudunk olyanról, akinél függőséget alakított volna ki a vízipipázás”. Nos ezeknek egyszerűen nem szabad bedőlni. Természetesen a havi egyszeri vízipipázás ugyanúgy nem fog nikotinfüggőség kialakulásához vezetni, mint ahogy a havi 1-2 szál cigarettát elszívó embert sem tekintjük függő dohányosnak. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a vízipipát kipróbáló fiatalok közül 8-szor többen válnak dohányossá, mint azok közül, akik sohasem próbálták ki a vízipipát. (3)
2. Kátrány
- Mi a kátrány?
A kátrány fekete, ragacsos több száz vegyi anyagot tartalmazó maradványanyag, amelyek közül néhány karcinogénként számontartott vagy mérgező hulladékként besorolt. A dohánykátrányban lévő anyagok között megtalálhatók a többgyűrűs aromás szénhidrogének, aromás aminosavak és a szervetlen összetevők. A kátrány gátolja a tüdőt és zavarja a légzést, dohányfüggőséghez és rákos megbetegedéshez vezethet.
- Kátrány és a vízipipa
Bár a dobozokon előszeretettel hirdetik, hogy a vízipipa dohány nem tartalmaz kátrányt, de ez kicsit félrevezető, hiszen beindítva a pipát folyamatosan képződik a szénnek köszönhetően, igaz nem túl nagy mennyiségben. A nikotin szűrésével ellentétben a kátránnyal kicsit más a helyzet. Ebből már a részecskék mérete folytán is jelentős mennyiséget elnyel a víz, ugyanakkor a szűrőhatása mégsem tökéletes. A “híres” zsebkendő-teszt (pipafüst átfújása egy papírzsebkendőn) is szemlélteti a víz kátrányszűrési képességét, ugyanis a cigarettafüsttel szemben a vízipipafüst nem hagy nyomot maga után.
3. Szén-monoxid
- Mi a szén-monoxid?
A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, nagyon mérgező gáz. Mérgező hatása azzal magyarázható, hogy a vér hemoglobinjában található vasatomokkal stabil komplexet, szén-monoxid-hemoglobint képez, ezzel a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza. A hemoglobin akkor is megköti a szén-monoxidot, ha a levegő szén-monoxid tartalma csekély. Szén-monoxid-mérgezés esetén szabad levegőn mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni.
- Vízipipa és a szén-monoxid
A vízipipázás során izzó szén biztosítja a dohánykeverék felmelegítéséhez szükséges hőt. A szén-monoxid forrásaként tehát a dohány mellett az izzó szén, valamint a dohányhoz kevert szerves adalékok – melasz, gyümölcsök, ízesítő szerek egyaránt fontos szerepet játszanak. A vízben a szén-monoxid alig oldódik, és a melegítéshez használt izzó szén által termelt nagy mennyiségű szén-monoxid szinte akadálytalanul kerül a vízipipázó tüdejébe, onnan pedig a vérébe. A szervezetünkbe eljutó vízipipafüst körülbelül 0,34%-1,40%-a szénmonoxid, szemben a cigarettafüst 0,41%-ával. (4) Itt számít a vízipipa mérete is, ugyanis a nagyobb méretűeknél kisebb ez az érték.
Összefoglaló
Azonos idő alatt a vízipipa füstjéből közel megegyező mennyiségű nikotin, és legalább annyi szénmonoxid jut testünkbe, mint cigarettázás során, azonban kátrányból egyértelműen kevesebb, köszönhetően annak, hogy itt nem ég semmilyen anyag közvetlenül, valamint a csőrendszer és a víz szűrő hatása miatt egy nagy mennyisége lerakódik út közben.
Zárszó
Igyekeztem minél több helyen számokkal is alátámasztani az érveléseimet, egyes pontatlanságokért nem vállalok felelősséget. Bármit is hirdetnek a boltok, a vízipipa ugyanúgy egészségtelen, mint a dohányzás többi fajtája, ugyanakkor nem szabad átesni a ló túloldalára sem, vagyis ha mértékkel csináljuk, akkor nem kell komoly egészségügyi következményektől félni.
vs
